Amennyiben allergiás eredetű kötőhártya-gyulladásról beszélünk, akkor fontos tudni, hogy a bakteriális vagy vírusos megbetegedéssel ellentétben nem fertőző, ugyanakkor rendszeresen, szezonálisan képes visszatérni, illetve megkeseríteni a páciens életét.
A tünetek tekintetében a kettő között nincsenek jelentős különbségek. Az allergiás kötőhártya-gyulladás sajátosságai általában teljesen megegyeznek a kórokozók által előidézett kellemetlenségekkel, így nagyon nehéz megkülönböztetni egymástól a kettőt.
A feltárásra és a pontos diagnózisra mindig szemészeti szakrendelésen, felkészült szemész szakorvos segítségével kerülhet sor, de vannak árulkodó tünetek, melyek ismerete mellett nekünk is egyszerűbb lehet a probléma beazonosítása.
Mit nevezünk kötőhártya-gyulladásnak?
Mielőtt azonban konkrétabban is rátérnénk a kötőhártya-gyulladás típusaira, érdemes megismerni néhány szóban magát a betegséget, illetve a hozzá kapcsolódó tüneteket.
Mint köztudott, a kötőhártya a szemgolyón, valamint a szemhéj belső oldalán elhelyezkedő nagyon vékony hártyás réteg, ami egyfajta elsődleges védelmi vonalként funkcionál a szemek kapcsán.
Minden külvilágból érkező szennyeződést, így a kórokozókat és a polleneket egyaránt a kötőhártya fog fel, a halmozódás miatt pedig nagyon könnyen begyulladhat, sok esetben elegendő lehet már az is, ha koszos kézzel megdörzsöljük a szemünket.
Allergia vagy kötőhártya-gyulladás? A legtöbbször egyszerű különbséget tenni!
Noha sokan hajlamosak keverni egymással a két fogalmat, valójában az allergia és a kötőhártya-gyulladás között nagyon egyszerű különbséget tenni.
Míg az allergia ugyanis nagyon klasszikus tüneteket okoz, a szem kipirosodása mellett orrfolyás, tüsszögés, bőrirritáció jelentkezik vele, addig a kötőhártya-gyulladás jellemzően kizárólag a szemet érinti, annak vörössége, viszketése, fájdalma áll a központban.
Itt fontos kiemelni azonban a sorból az allergiás kötőhártya-gyulladást, ami az esetek többségében a félreértéseket okozza a két betegség kapcsán, hiszen ez a probléma nem más, mint amikor mindkét jelenség egyszerre mutatkozik a páciensnél.
Míg az allergia és a kötőhártya-gyulladás között a fentiek alapján egyszerű különbséget tenni, addig az allergiás és a kórokozó által előidézett szemgyulladásnál már egészen más a helyzet. Ezért érdemes megismerni ennek a betegségnek a sajátosságait is.
Az allergiás kötőhártya-gyulladásról
Amennyiben allergiás eredetű kötőhártya-gyulladásról beszélünk, akkor a folyamatok kiváltója minden esetben valamilyen allergén, ami lehet a levegőben terjedő virágpor, de akár a kezünkre tapadt pollen is.
Mivel tünetei megegyeznek a kórokozó által előidézett gyulladással, ezért az egyik legjellemzőbb sajátossága a szezonálisan ismétlődő jelleg. Ez azt jelenti, hogy minden évben ugyanabban az időpontban jelentkezik, amikor az adott növénycsoport pollenszórása elindul.
Túlzottan érzékeny pácienseknél a tünetek akár egész évben megjelenhetnek, noha ilyenkor nem feltétlenül a növényi pollenek, mint inkább a háztartásban megjelenő allergének, a por, bizonyos illóanyagok vagy éppen a háziállatok a kiváltó okai.
Az általános tünetek közül kiemelendő a szem általános vörösödése, könnyezése, viszketése, de a gennyes váladék megjelenése, valamint a szemhéj kellemetlen duzzanata egyaránt előfordulhat ilyenkor.
Akárcsak például szénanáthánál, úgy ilyen esetekben is az allergén miatt felszabaduló, úgynevezett gyulladást előidéző anyagok okozzák a problémát, mint amilyen például a hisztamin.
A bakteriális vagy vírusos eredetű kötőhártya-gyulladásról
Minden bakteriális vagy vírusos eredetű kötőhártya-gyulladás hátterében – ahogyan azt a neve is mutatja – valamilyen kórokozó áll, ami bekerült a szembe.
Nagyon fontos, hogy az ilyen típusú gyulladások rendkívül fertőzők, szűkebb és tágabb közösségben egyaránt könnyedén terjednek, miközben rengeteg kellemetlenséget idéznek elő, ezért lényeges mielőbb orvoshoz fordulni vele, hogy mielőbb elkezdődhessen a kezelés.
Az egyik legjellemzőbb tünet, ami a kórokozó által előidézett kötőhártya-gyulladást megkülönbözteti az allergiás eredetű típustól, az a szemből ürülő gennyes váladék, ami utóbbi esetben egyáltalán nem jellemző.
Szintén jellegzetes még, hogy az allergia általában mindkét szemet érinti, a kórokozók által előidézett gyulladásoknál azonban teljesen általános, hogy egyszerre csak az egyik szem érintett.
Az allergiás kötőhártya-gyulladás típusai
A szakorvosok számára általában az allergiás kötőhártya-gyulladás okozza a legtöbb talányt, hiszen hátterében megannyi kiváltó ok megjelenhet, hovatovább rengeteg különféle típusa ismert.
Példának okáért nagyon gyakran társul már szénanáthához is allergiás kötőhártya-gyulladás, de az általános allergének mellett – mint amilyen a pollen, a por vagy az állatszőr –, sok esetben idézheti elő a betegséget dohányfüst, valamilyen kozmetikum vagy klóros víz.
Bármilyen allergénről is legyen szó, a gyulladás hátterében az immunglobulin termelődése áll, aminek következében hisztamin szabadul fel a szervezetben, mely duzzanatot, ezzel egyetemben pedig gyulladást tud kiváltani a kötőhártyán.
Az allergiás kötőhártya-gyulladásnak nagyon sokféle típusa ismert. Lássuk közülük a legáltalánosabbakat!
Szénaláz conjunctivitis
Az egyszerűen csak szénalázként is ismert allergiás kötőhártya-gyulladás azon túl, hogy az egyik legjellemzőbb túlérzékenységi reakció a szem tekintetében, valójában teljesen ártalmatlan, noha rengeteg kellemetlenséget okozhat.
Leginkább gyermekek körében fordul elő, de fiatal felnőtteknél is jellemző. Általában mindkét szemet érinti, a rendkívül intenzív viszketés mellett pedig jelentős vörösség, folyamatos váladékozás jellemzi, méghozzá a gyulladásra hajazó idegnetest érzése mellett.
Szintén rendkívül gyakori még kialakulásakor a tüsszögés, az orrfolyás, az eldugult orr, vagyis a klasszikus allergiás tünetek, melyek azon túl, hogy nagyon kellemetlenek, ráadásként szezonális megjelenéssel bírnak.
A tünetek enyhítésére jó hatást gyakorol a hidegvizes borogatás, de sokszor hatékony lehet a megfelelő antihisztamin és a műkönny adagolása – néha a kortikoszteroid is.
Conjunctivitis vernalis
Az allergiás kötőhártya-gyulladás egy rendkívül agresszív típusa, ami azon túl, hogy szintén kétoldali probléma, nagyon jellemző rá a tavaszi és a nyári megjelenés. Főként gyerekeket érint, érdekessége pedig, hogy a kiváltó okát még mindig nem tisztázta az orvostudomány.
Csak feltételezések vannak arról, hogy a conjunctivitis vernalis hátterében a tavaszi virágok által kibocsátott pollenek állnak, azonban ez önmagában még nem magyarázat a kialakulásra, illetve a sok kellemetlenségre.
Merthogy ez a betegségtípus kifejezetten fájdalmas tünetekkel jár, alaposan megkeseríti a páciens életét, hiszen jelentős viszketés, valamint égő érzés tartozik hozzá, méghozzá folyamatos idegentest érzéssel.
A vöröslő szemek mellett nagyon bőséges könnyezés, valamint kellemetlen, csipaszerű ragacsos váladék is jelentkezhet, méghozzá rózsaszínessé változó kötőhártya mellett, amihez sokszor a tarsalis conjunctiva pikkelyszerű elváltozása társul.
Fájdalmas és kellemetlen sajátosságai mellett kifejezetten nehézkes kezelni, még a legtöbb gyulladáscsökkentő és allergiaellenes gyógyszer sem mindig használ – sőt, a legtöbbször egyáltalán nem, ezért sokszor helyi szteroidos kezelésre van szükség.
Ezt azonban gyakran még a szakorvos sem javasolja, mert hosszabb távú kezelés mellett rengeteg mellékhatás alakulhat ki. A betegség ellen szerencsére rengeteget tehetünk folyamatos odafigyeléssel.
Példának okáért a szemváladék állandó eltávolítása mellett érdemes ügyelni arra is, hogy elkerüljük a huzatos helyeket vagy az olyan közeget, ami könnyezésre hajlamossá teszi a szemet.
A szemcseppek alkalmazása ilyenkor nagyon fontos, azonban lényeges a betegség állandó kontrollálása, illetve orvosi ellenőrzése, hiszen könnyedén krónikus folyamattá válhat, aminek hatására szaruhártya-gyulladás, illetve nagyon súlyos szövődmények alakulhatnak ki.
Óriáspapillás conjunctivitis
Az óriáspapillás conjunctivitis az allergiás kötőhártya-gyulladás egyik leginkább látványos típusa, aminek a hátterében mindig valamilyen túlérzékenység áll, és általában hatalmas, hályogszerű elváltozásokat generál a szemen.
A kellemetlen elváltozás gyakran nagyon látványos, néha csak kezdetleges, de minden esetben fájdalmat, viszketést, a szemek vörösödését okozza, sőt nagyon általános a látás élességének romlása, a homályosodás is.
Általában valamilyen idegentest idézi elő, így a legtöbbször kontaktlencse a kiváltó oka, de műtétek utáni állapotok miatt egyaránt megjelenhet. Általában odafigyeléssel, szakszerű kezeléssel és a kiváltó ok megszüntetésével hamar gyógyul.
Az allergiás kötőhártya-gyulladás kezelése
Egy bakteriális vagy vírusos kötőhártya-gyulladás normál esetben – egészséges immunrendszer esetén – napokon belül, de legrosszabb esetben is egy vagy két héten belül meggyógyul minden különösebb szövődmény nélkül.
Ezzel szemben az allergiás háttérrel rendelkező kötőhártya-gyulladás sokkal komplikáltabb, hiszen ilyen esetekben először az allergént kell beazonosítani, illetve a megfelelő gyógyszerekkel fellépni ellene, máskülönben nem számíthatunk enyhülésre.
Az allergia és a kötőhártya-gyulladás ilyenkor kéz a kézben járnak, tehát pollenszezonban – ha a betegséget pollenallergia okozza – akár hónapokig is elhúzódhatnak a kellemetlenségek, vagy újra és újra fellángol az időjárás, illetve az egyéb körülmények függvényében.
Emiatt a kötőhártya-gyulladás kezelése jelentős mértékben függ attól, hogy milyen probléma váltotta ki a betegséget. A terápia során a legfontosabb általában mindig az, hogy a fájdalom, a kellemetlen tünetek mielőbb megszűnjenek, illetve a gyulladás ne terjedjen tovább.
Az allergiás reakciók enyhítését szteroidokkal és antihisztaminokkal lehet enyhíteni a leghatékonyabban. Ezek a készítmények jellemzően eltüntetik az allergiás tüneteket, és velük együtt megszűnik a kötőhártya-gyulladás is.
Bakteriális eredetű problémánál az antibiotikumos kenőcs és szemcsepp lehet jó alternatíva, a vírusos gyulladásra azonban csak nagyon súlyos esetekben írnak fel az orvosok szteroidos szemcseppet, mert ezek is csak a tüneti enyhítést szolgálják, a gyógyulást nem gyorsítják fel.
Otthoni praktikák
Természetesen több olyan otthoni módszer és praktika is létezik, ami segít a kötőhártya-gyulladás enyhítésében – legyen szó akár allergiás, akár egyéb háttérrel kialakult betegségről.
A hidegvizes borogatás például kiváló módszer, hiszen nemcsak a fájdalmat enyhíti, hanem a kapcsolódó viszketést, illetve duzzanatot egyaránt csökkenti. A melegvizes borogatás – pláne kamillás forrázattal – ezen felül a gyulladásra lesz jó hatással.
Lényeges mindig valamilyen tiszta gézzel vagy textillel eltávolítani a szemekről a felgyülemlő, általában sárgás színű váladékot, amivel a regenerációs folyamat, a gyógyulás alaposan meggyorsítható.
A tiszta kamilla- vagy fekete tea filterének nedves, de alaposan kinyomkodott változata szintén kitűnő természetes áztató a kötőhártya-gyulladásra, hiszen a bennük megtalálható tanninok képesek csökkenteni a viszketést, valamint a gyulladást is.
Hogyan előzhető meg a kötőhártya-gyulladás?
Az allergiás kötőhártya-gyulladás kapcsán van egy nagyon rossz hírünk: a legtöbb esetben sajnos nem lehet megelőzni. Ennek az oka, hogy konkrétan az allergiával szemben sincs ellenszer, de a prevenció mégis valahonnan innen fakad.
Amennyiben ugyanis tudjuk magunkról, hogy allergiások vagyunk, esetleg hajlamosak a problémára, akkor keressük fel a megfelelő kezelőorvost, menjünk el évente szűrésre és szedjük előírás szerint a megfelelő gyógyszereket.
Ezek lecsökkentik az általános allergiás tüneteket, melyek hosszabb távon az allergiás kötőhártya-gyulladás kialakulásáért felelnek.
A vírusos vagy bakteriális hátterű gyulladás kapcsán szintén nem könnyű a megelőzés, ellenben lényegesen kézelfoghatóbb.
Mivel emberről-emberre nagyon könnyen terjed, ezért közösségben mindig gyakran mossunk kezet, különösen akkor, amikor hazamegyünk, illetve a szemeinkhez, az arcunkhoz kell nyúlnunk valamiért.
Lehetőségeinkhez mérten minél kevesebbszer érintsük meg ezeket a régiókat, törülközőnket pedig különösen közösségben gyakran mossuk ki, illetve soha ne osszuk meg másokkal.
Nőként kötőhártya-gyulladás után – ha azt vírus vagy baktérium okozta – mindig dobjuk ki azokat a sminkeszközöket, melyek érintkeznek a szem környékével, így például a szempillaspirált vagy a szemhéjfestéket ilyenkor azonnal szükséges leselejtezni.
Amennyiben a kötőhártyánk begyulladt, és nem allergia áll a háttérben, akkor a kontaktlencse használata mindenképpen kerülendő, a megelőzés tekintetében pedig nagyon fontos, hogy gyógyulás után korábbi lencséket már soha ne tegyünk a szemünkbe.
